Mivel a nagy kapacitású változtató felső olajhőmérséke jelentősen lassabban követi az egyesítés hőmérsékletét, egy változtató hűtőrendszerének az egyesítés hőmérsékleti jelekkel történő kapcsolása gyorsabban és hatékonyabban javíthatja a változtató viselkedését. Ezért a nagy kapacitású változtatók általában hűtőrendszerüket az egyesítés hőmérsékleti jelekkel kapcsolják be. Azonban a változtató egyesítés hőmérsékletének közvetlen mérése technológiai szempontból problémát okoz a magasfeszültség elválasztása miatt. Ennek eredményeképpen jelenleg a hőmérés IEC 354 Feltöltési Útmutató alapján alkalmazott technikája széleskörűen használatos mind a hazai, mind a külföldi piacokon a változtatók egyesítés hőmérsékletének közvetlen mérésekor. Az IEC 354 szerint a változtató egyesítés hőmérséklete (Tw) a változtató tetején mért olajhőmérséklet (To) és az ékszer-olaj hőmérséklet-különbség (Two) összege, azaz Tw=To+Two; az olajhőmérsékletet nyomás-hőmérővel lehet megmérni, de az ékszer-olaj hőmérséklet-különbség adatát, amely a változtató terhelésétől függ, csak hőmérési szimulációval lehet meghatározni.